Kadal so inkrenas le álaton taj trádenas lenca, žanenas te keren búťa, so šaj žutinenas le ketanen, so márenas pe anda peske vaj anda néve thema, te keren kecave dolgura, so lenge trobunas, taj azír kadal manuš torďárnas néve thema vaj konfederácii andi feudálno taj vi andi puráni moderno histórija.¹ Pe áver rig, kadal nomádura, so handlujinas taj kerenas biznisura, denas peski búťi vaj anenas o sersámo andaj fórura pej gáva, vaj žanenas te keren speciálna búťa, so áver manuš či žanenas. Trádenas ande cine gruppi, so šaj šertonas le akárko, taj šaj trajinas feri andi feudálno taj andi puráni modernívo luma, taj trobunas le vaj zurále manušen vaj patronon, so či daranas te torďon andá le, vaj te, trobujas lenge t ́aven láše ávre manušenca, so vi von trádenas, taj káde jekh ávres žutisárnas (káde sar sas vi le gruppi so bušon Bedu taj Nawar vaj Halebi).²

Ande post-feudálno európsko historiográfija taj inke maj but ande Romane studiji (Romani Studies; Gypsylorism) kadal vorbi sako phenel áveršandicka taj na sako kadale vorbenge haťárel. I histórija phenel ávri ande kado punkto, sar kerenas pe kadal vorbi, sar kerďiline taj pala paruďonas pe le gindura andi biológija, fizika taj ande áver disciplíni. Ande kadal disciplíni sas khote vi kecave gindura, so dikhenas i micrácija taj le nomádon (kodolen so tráden le vurdonenca) káde, hoj kecavo módo le trajosko si le manušenge ando rat, taj azír si len kecavi kultura.³

Le manuš, so skirin pa Rom, kamenas te gindon pe le modernívo módosa pa feudálno luma, taj azír šudine ande kodo o gindo pa relatívno slobodija, so si ando kapitalismo. Kodole gindosa phenen, hoj intrégi dolgura (khera, bútori taj áver), so si le manušen, keren len maj barválen, de vi téle phanden len pe jekh than, hoj te na miškin pe káde, sar von kamen, taj kadalesa phanden na feri le manušen kodole themestar, de vi ávre (strejna) manušen, anda áver thema.⁴

Anda kadal gindura kerďonas andi Európa i disciplína le Romane studiji taj le teoriji pa romani histórija, so kerdinde te keren ando dešueftato šel berš. Ando kado cajto, pala berš 1600, aba chasajlas o pinžárimo, sar sas majinti le Rom ávri murdárde. Pala kodo, phenenas pe kadal manuš, hoj le Rom si »vagabundura« (le čorre melále manuš, so naj len, káj te šol o šéro) , taj ando dešueftato taj dešuochtoto šel berš sas igen zurále le rasisticka gindura, so andas ande o Grellman (1783).⁵

O Grellmann phenelas hoj o »nomadismo« si le manušenge dino andi kultura vaj ando rat. Kado gindo sas leske dosta pe kodo, te phenel avri, hoj anda kado le Rom trádenas andi Európa anda Oriento. Andi kodi vráma sas gen populárno o orientalismo,⁶ taj azír ášilas pe, hoj kecave módosa dikhenas vi pér romane komuniti, so aba maj dolmut bešenas ando Otomansko cára taj maj dolmut či trádena.⁷

Pala kodo, kana aba avile le romane historikura, či dine o čáčo kadale gindoske, hoj »kadal nomadura, so trádenas le vurdonenca, sas dile,« taj phenenas, hoj sa intrégi la šibake (lingvisticka) taj le historijake studiji den avri o čáčimo,⁸ hoj i migrácija le Romengi sas anda indicka thema, taj fajma hoj sas kerďi khetane le ketanenca anda muslimska thema, anda Ghaznavidsko them (maškar le berš 997 taj 1040 pala Kristo). Pe kadal romane historikura phende chochadi vorba, hoj si fanatikura, taj hoj feri kamen te vazdaven peske puránimátura, taj len peske avri anda gindo, hoj le Rom sas zumade le márimástondar taj hoj sas báre ketani.⁹

Ame šaj phenas, hoj i migrácija le Romengi anda aďesutni moderno Indija taj vi anda Pakistán, kerlas pe khatar o berš 1000 vaj pala berš 1000, taj čáčes sas la ketanengo charakteri, anda kodo, ke intrégi migrácija andi euroazijsko feudálno vráma, sas tela vast le ketanenge.

Atunči náštik sas, hoj varesáve manuš, hoj te šaj kerdinó le bešimátura vaj le gava po than, so sas maj dúral peske arakhaďimastondar, feri atunči šaj sas kodo, kana sas lenca but žejne sar ketani, save sas láše ando márimo taj so vi žanenas te len sáma pe avreste taj vi váresosa andej vast, so šaj kodolesa márnas pe (chárnesa, šablasa, šúrasa, toveresa...).

Andi kodi vráma, karing o berš 1100, kana phírenas le manuš, so paťanas le Kristos, andi Sunto cára, phírenas lenca mindik vi le ketani le trušulenca. Kadale ketanen le trušulenca ávri bišadas o pápeži (o popo, o maj báro rašaj), taj vov phendas, hoj le muslimska manuš anda Judsko them taj anda Palestina či mukhen le kresťanon¹⁰ te žan ando Sunto them. Taj pala kodo phenlas, hoj pe kadal kresťanska thema žanas pré le »Saracenura« (le Saldžudska Turkura) taj le Fátimidska Chalífura.¹¹

Kadale muslimske taj le kresťanske ketani kerdine maj but thema, anda kodo, hoj andi kodi puráni vráma, sas maškar lende »kadžiki but manuš, sar sas atunči ande bare fóroste, taj kerďonas korkori pestar igen báre gruppi pej droma.«¹²

Anda kadal gruppi sas le manuš, so denas žutóri, taj le manuš so kernas biznisura, taj kadal búťenca žutindine maj sigo te torďáren le gáva, taj te keren taj te vortosáren le šúra, le šabli taj le tovera taj áver dolgura, so žutinas andej márimátura. Žanenas vi te torďáren taj vi téle te šuden le táborura, te tráden le grasten, te inkren taj te tráden le bakren, busňen, grasten taj le ávren fejliticka álaton. Žanenas te suven le gáda taj le ketanenge le uniformi, taj bírinas vi te kiraven taj te peken.

Náštik phenas, hoj azír sas kodi migrácia, hoj le nomádura kernas biznisura taj hoj biknenas taj paruvenas. De kadal nomádura, so kerenas biznisura, žanenas te keren but fejliticka búťa: kerenas le sastronca, kerenas biznisura le kápenca, le pochtanenca taj le gádenca, handlujinas le grastenca, žanenas te sasťáren le grasten, žanenas te cirden, te khelen, te giľaben, sas maškar lende komediantura, žanenas te suven le gáda taj le papuči, te keren le kápi, te keren o vaso le kaštestar taj áver búťa, so trobunas lenge, taj so igen but trobujas vi le ketanenge, anda kodo, ke le ketani korkora či žanenas kadal búta te keren. Kadal manušenge, so kernas biznisura, taj vi le ketanenge igen trobujas žutori peske čaládondar, te kiraven lenge, te šaj thoven pe, te sasťáren le, te den le te chan, t`aven le káj te soven taj t ́avel lengi páča; azír lenge čaládura phírenas lenca.

Si ando gindo, hoj kadal ketanenge gruppi anda Hindustán sas šude maškar le ketani taj lenge marimátura, maškar le muslimska ta le kresťanska thema, angla kodo, sar le Osmanska ketani ňirindine andi Anatolija taj andi Rumelija, taj azír hoj le manuš anda kadal nomadicka gruppi sas khetanes kodole ketanenca, de apal ášiline te keren kadal búťa taj kadal biznisura, sáve šaj ži aďejs arakhas inke maškar le Bandžarura/ Ghorura taj vi maškar áver gruppi andi Indija. Šaj gindonas, hoj kadal manuš kerenas kecave búťa vi pala kodo, so le ketani aba nás le či soski autonomita taj kana aba či trobujas le ketanen.

Le búťa taj le biznisura, so le nomádura žanenas te keren, taj vi lengi trajoski kultura, kana inke trádenas, šaj ášile lenge, taj šaj keravnas káde maj dúr, inke pala kodo, so chasaljas perdal lende o than andi ekonomika. Kana dikhas pe sa intrégi manuš, vi andi kadi aďesutni vráma, ande modernívura kapitalistika thema, pes mindik vezetij kecavo »nomádicko trajo«, de maj but kado šaj rakhas ande barvale manuš taj maškar le manuš, so si len zór taj so vezetin i luma. Šaj rakhas manušen, sar si le žéne ando Murdochosko nípo, so si len téla vast le maj báre média (žurnálura, lila, televízi...), vaj anda Trumposko nípo, so si igen barvále taj si len lengo barvalimo pa intrégo luma. Šaj phenas, hoj kadale níponge ášilas o nomádicko trajo, kana mindik žan anda jekh than po áver, so si varekana vi pháro, de igen trobundo, ke kecavo módo le trajosko žutisárel le te inkren lengo barválimo taj lengi zór andi luma. De, pi aver rig, perdal le krajicka nípura, sar si i krajáskiňa andi Bári Británija taj lako nípo, andi puráni vráma phenelas pe, hoj lengo krajimo musaj mindik te bárol te avel mindik maj báro, hoj te šaj len sáma pe intrégi manuš taj vi pe lenge phuva, de kado aba paruďilas pe.

De šaj phenas, hoj la krajaskiňako nípo mindik vezetin o nomádicko trajo, taj vi andi kadi vráma šaj dikhas, hoj la krajáskiňako nípo anda Winsdor mindik žan te bešen sako berš pe akársoske lenge palácura, ande lenge ďíza taj áver luxusna khera, so si len pa intrégo luma. Ande kado punkto šaj phenas, hoj fajma maj but trajin kodole nomádismoske aďes sar valamikor. Káde sar vi o Trumposko taj o Murdochovsko nípo, na but žéne anda Rom vi aďes trajin o nomádicko trajo, taj roden peski ekonomicko páča, o módo, sar šaj te keren peske le lóve. De perdal varesave manuš, sar perdal i krajáskiňa la Bára Britanijaki, o nomádicko trajo aba či vezetin káde sar vi amanti.

Kana vorbinas pa migrácija le Romengi, khate šaj dikhas, hoj andi kadi migrácija anda Indija sas upre kidle le manuš, so žanenas akarsoske búťa taj biznisura te keren. Kadi migrácija vi torďolas pe kodo, hoj le manuš pinžárnas peske sokáša taj káde kerďilas lengi etnicko identita, lengo romanimo, maškar le manuš, so inkrenas i romani šib, taj kodo ášilas pe karing o berš 1100 pala Kristo. Anda intrégi modernívura euvropska etnikura sas le manušengi identita khetánes phangli varesoske themendar, taj sako nacionálna gruppa sas la pesko them, de maškar le Rom ande kodo nás interesime taj šoha nás le čisoski them.¹³ Pala berš 1453 le Otomanura šude tejle i páča taj či kamenas aba te vezetin le márimátura taj le ketanengi zór, kadolengi so vorbinenas romanes, aba maj but či trobujas (vi te na, ášiline maškar le osmanske ketani, káj ášile khetánes ketanenge ando mehter).

Le romane nípura arakhle peske áver ekonomicko trajo vaj arakhle peske ávren, so lenas sáma pré le, kerenas peske búťa taj biznisura, so žanenas te keren vaj te na, ášile te kerel perdal i cára khote, káj trajinas, andi Osmánija.

Aver Rom, ande kresťansko them andi Valachija taj andi Moldávija taj ande kláštorura pa intrégo Serbija, sas téle astarde sar robura (slugura; so nás le čisoske čáčimátura, so feri kerenas búťa perdal le raj). Kodo, ko sas o rábo/sluga maškar le muslimura ando Osmansko them,¹⁴ sas les statusi taj varesoske čačimátura, hoj šaj sas vareso lesko, šaj kerelas varesoske búťa taj vi churde biznisura, šaj sas dino ande gažikáne čaládura, taj šaj vi ášilas ávri mukhlo). Kado ropstvo nás khote anda kodo kerdo, hoj fere perdal áver etnicka gruppi, de perdal intrégi čorre manuš. De áver situcája sas andi Valachija taj Moldávija, káj nás le romane robura/slugura či soske čačimátura. Ande kadal thema, so géle predal but márimátura, khote sas arakhle varesave Romen, so inkrenas ketanicko trajo, so kamenas te žan tar andi Europa, angla taj pala berš 1500 pala Kristo, azír ke kamenas te nášen tar anda kodo čorimáto taj či kamenas te ášen robura kadale rájenge, so vezetinas o them andi Valachija taj Moldávija taj so kamenas t ́aven le manušen, so keren pe lenge máľa. Vorbinas prá pe vaj sas varekana haťárde, hoj von si nášle anda márimo, anda Saraceneno, taj lenge anglune Rom rodenas khetánimo kodele rájenca, so vezetinas o feudálno them, taj mangenas lendar i žutóri, hoj te šunen le intrégi Rom ande lenge gruppi.¹⁵ Ande áver situácija, pe áver thana, sas le Rom, so trádenas andi Europa. Le gáže khote dikhenas pré le sar pe manuš, so kamen vareso čoural te žanen lendar, taj ávra rigate ávri te phenen, so vezetij pe khote, vaj dikhenas pré le sar pe manuš, so sas nášle pa ketanija, vaj le gáže či kamenas len taj inkrenas len sar vagabundon.¹⁶ Le manuš, so valamikor skirindine le keňvi, skirinas prá le, hoj maškar le romane gruppi sas but áver sokáša vi búťa taj hoj kadal gruppi inkrenas but fejliticka trajura (kado aba či skirinas maj palal, karing o berš 1700). Andi kadi puráni vráma, ando dešupažto šel berš, sas len kadi stratégija la migrácijaki, taj vi kana ášile pe varekana varesáve konfliktura, šaj phenas, hoj le Romenge mišto avilas avri.

Kado paruďilas i vráma andi Europa ando deušovto taj dešueftato šel berš, kana kerďonas le nacionálna thema, so torďonas po nacionálno principo, taj kana kerďolas la phuvako kapitalismo taj kana i buržoázija astárdas i politicko zór, i xenofóbija ášilas o principo, so inkrelas khetánes le manušen, so trajinas ando jekh them. Sa intrégi etnicka minoriti, so bešenas andi Europa, vaj sas Rom, Židovura, Arabura vaj Afričanura, sas našade, de phenenas, hoj našaven le anda kodo, ande kaste (anda savo Dél) paťanas. Le maj báre Rom, se vezetinas atunči le Romen, sas murdárde, vaj nášle tar andi Osmánsko them, taj kodal, so ašiline, zumavnas te trajin lengo pháro trajo taj kodi genocida, so lenge atunči kerenas le gáže. Le Romenge ávri avilas te ášen khetánes ande peske gruppi, saven o them las andre, hoj mindik te poťin i míta kadal themeske, feri ando Polsko taj andi Litva taj ando Osmansko them. Karingodi pe ávre themeste sas le romane komuniti našade káde, hoj te na aven khetánes, vaj tejle astárde ando ropstvo, vaj te na, sas ávri murdárde.¹⁷ Vi te kamenas le minoriti te len sáma pe kodo, so paťanas le kresťanura, kadi kresťansko politika le themeski, khatar o maj báro than, phendas, hoj le Rom taj vi áver minoriti či inkren le kresťanska sokáša káde, sar trobuj, taj azír sit t ́aven našade.

Andi Europa maškar le šudešueftato ži ande dešuíjato šel berš, kerlas pe i migrácija feri anda kresťanura, so našavnas le manušen, so paťanas ando áver sistémo, vaj so sas le áver sokáša, sar sas le Hugunotura, taj vi anda politika. Maj palal kerďilas ekonomicko migrácija pala báro páji, andi Ázija, andi Afrika, Amerika taj vi andi Austrálija. Kadi migrácija ášilas káde, hoj le manuš rodenas peske búta taj néve biznisura, taj maj palal avile le kolonistura, so andine pesa o kresťanstvo, taj maj palal avile le ketani, so kamenas te vezetij o them.

Andi kadi migrácija, ando dešueftato taj dešuochtoto cajto andi Amerika taj maj palal vi andi Austrálija, sas ande kodo vi le Rom, save kerdine anglune romane komuniti ande kadal thema. Vi te sas khote atunči cerra žéne, but goďaver manuš vorbin vi aďes pa kadi lengi migrácija. Kado kerlas pe angla dešuíjato cajto, kana kerďilas i bári migrácija, so palpále ášilas o maj báro faktori, so paruďilas i ekonomika taj i identita ande romane komuniti.

O technologicko progresi, savo andas o ekonomicko paruďimo, so vezetindas, hoj paruďilas na feri i situácija le Romengi, de vi intrégona lumaki, sas kana avline ávri pi mašina, so žal po kirádo páji, taj mukhel avri o kirodo thuv le pájestar. Kadi névi mašina das i energija le fabrikenge, taj anda kado bárile le eurpska fórura, taj kadojdas šanca te kerďol i migrácija paj gáva andej fórura, sávi či ašaďilas ži aďes, tela duj šela panžvardéš berš. Čáčipe si, hoj le šifi, so trádelas len o kirádo thuv, šaj anenas maj lezna (maj ejftina) produktura taj chábe andi Európa, taj kado procesi sas maj siďárdo, de kodo vi rumundas o nomádicko trajo pej gava, kadal manušengo, so kerenas peske biznisura, so inkrenas le romane komuniti andi západno Europa, taj kodo vi kovľárlas i ekonomika andi Romanija,¹⁸ so torďolas pej ropstvo / pej slugura, sar ášilas pe vi po juho ande USA¹⁹ taj ando Koribiko.

Kadal ekonomicka paruďimátura anenas ávri ande i bári migrácija po západo anda intrégo Európa taj inkrelas le manušen andi Amerika taj ande áver europska koloniji. Feri le Angličanura, Španělura, Portugalura, Ňamcura, Francúzura, Talianura (Italura) taj le Holanďanura kerdine pala báro páji peska koloniálna thema, de vi but áver nacionálna gruppi kerdine peske nacionálna komuniti andej USA, taj kadalen sas maj láši pozícija, anda lengi »párni mórči« taj párni rasa, sar le indiánon vaj le slugon vaj kadalen, so kerenas pháre búťa perdal lende andaj Ázija taj andaj Afrika. Káde sar vi andi Europa, sas pháro te phenel, vaj le Židovura taj le Rom si andaj párni vaj andaj káli rasa. Anda kadal dolgura nás či soski vorba, poni o Richard Henry Pratt či keravadas i vorba »o rasismo« ando berš 1902.²⁰

Andi Europa ášilas pe kodo, hoj ande dešušofto šel berš sas kerdo kecavo principo, sar bešenas le manuš ande thema, taj ande kodo avile pále áver manuš, so avline ande dešuíjato šel berš, taj kadelasa kerďilas i »mozaika«²¹ anda but fejliticka romane komuniti andi Europa. Kadal romane gruppi khetánes žanen pester taj interesij len peske puránimutura taj pesko romanimo, de naj musaj te haťaren akársoski solidarita. De sa intrégi haťaren, hoj andi Europa si rasovo nacionalismo. Kadi situjácija andas andre, hoj le Rom gindon, hoj lengi histórija si t ́avel vareso maj but, sar so gindon peske le gáže. Kadi mozaika kerďilas pálpale vi andi Amerika, anda kodo, ke le Rom anda intrégi komuniti pa cára luma rodenas khote névo trajo. Maškar le berš 1870 taj 1914 avilas pe kado, hoj sas bári migrácija kadal Romengi, so phenen peske Romaničela, anda Británija ande USA taj andi Kanada, taj pa kado lengo miškipe vorbijas o Silvanus Lovell aba ando berš 1880.²²

Pala kodo žalas khote inke maj bári migrácija le Vlašikone Romendar, le francúzicka Manušendar (Manouche), le španělicka Kaléndar (Calo/ Le Kále) ), le Chorachane Romendar (Xoraxane Rom) taj vi ávre fejliticka Romendar, anda áver komuniti, so aviline undo kodo regióno.Angluno lumako márimo (1914–1918) ašadas pánžvardéš beršengi vráma, kana sas i lóki migrácija. De pi dujto rig, o marimo miškindas varesoske manušen taj kadal nakhenas ande áver thema. I rusicko revolúcija ando októberi 1917 andas le barvale Romen (so sas dikhle sar kapitalistura) anda Rusija, hoj te žan tar andi Čína, ando Švédo, andi Francija taj andi Amerika. Sar žalas o dujto lumako márimo (1939-1945), varesoske englišicka Rom géle ando Irsko, taj varesave emigrinas andi Austrálija.²³

Varesoske americka Rom taj lenge europska nípura géle ketanenge andi Americka (USA), taj sar le Rom, so sas ketánenge perdal maj but europska thema, sas paša kodo, kana ášilas pe kodo, hoj žutindine kodolege, so sas téle phangle ande koncentráčna táborora pej thema, káj sas le nacistura.

Andi vráma pala berš 1945, atunčarastur andre avilas, hoj khónik aba maj but či kamelas o rasismo, savo barilas avri pala berš 1930. Ekhcerra Rom, hoj so pinžárnas le maškarthemutne politicka búťa taj gindura, avile avri pe kodo, savi si i situácija le Romengi pi intrégo luma taj vi kodo, hoj le strategii le Romenge, so sas le angla dujto lumako márimo, či avile lenge ávri. Pe jekh rig sas le kherutne aktivistura, so kerďonas maškar le manuš, so či múle ando Holokaust. Pi áver rig sas le nomádura, so trádenas le vurdonenca taj le grastenca, sar le Irska nomádura andi Anglija, le rumuska Rom ando Paris, taj le polska Lovára ando Ňamco, so sas lenge pala márimo téle ašado, hoj te aba na tráden le grastenca taj le vurdonenca. Kadal sa sas le maj báre anda anglune aktivistura, so kamenas te vazdaven le romane čáčimátura.

I Organizácija Comité International Tzigane andi vráma angla o Angluno romano lumako kongresi ando berš 1971 skirindas, hoj kado si anglunes anda štar šela berš, so le Rom náhkle le aver thema perdal peske politicka interesura. Vi anda kodo, hoj le thema, so sas ando COMECON, bi la Čínako, kamenas te ašaven i emigrácija, de vi káde le Rom avenas mindik ande západna thema; ande kodi vráma sas šanca kodolen, so nášle tar le komunismostar, de kadal Rom vi káde ášile ando kontakto le Romenca, so sas khere.

Andi kadi vráma ando rusicko (sovětsko) bloko trádenas le Rom, so sas andi romani nomenklatura, mindik andi Moskva, hoj te siťon taj te zumaven pe. Žanenas te sikhaven peske kontraktura le Romenca anda zápano Europa, sávenca šaj torďárde i aliancia, so šaj denas khetánes žutori.²⁴

Anglunes le Rom, so trajinas varekana téla komuistura, sas akhárde ande zapadna thema, de kodo chasajlas pala berš 1989, kana sas téle šudino o berlínsko falo, de o gindo ášilas andej manušenge vorbi pa puránimo po intrégo luma.²⁵ Šel ezera Rom line i šanca taj géle tar po azilo andi zapadno Európa taj vi andi Amerika, hoj te nášen tar le rasismostar taj kodolestar, sar le Rom čáčes sas šertome ande post-komunisticka thema.

I politika taj i strategija le europska themendar, so trobundas te ašaven i migrácija le Romengi, pala kodo, kana phuterďilas i Europska Unija, maškar le berš 2004 taj 2007, či avilas avri, ke sas ávri torďárdi pe chochadi taj pe bužangli vorba, hoj i migrácija le Romengi si vezetime le barvále manušendar, so kerenas le biznisura le manušenca, khetánes le násule manušenca, so kamen feri te šerton ávre manušen.²⁶ I agentura IOM – i »Maškarthemutni organizácija la migrácijaki« (Organisation for Migration), so si tela vast Ia »Organizáciake so šaruvel khetanes le thema« (United Nations agency - UN), ando berš 2003 das avri, sar dikhel kado bajo la migrácijasa:

Maškar but manuš si o gindo, hoj i demográfija le romane etnikondar naj kerdi káde, sar trobuj, taj či žanel pe, keťi Rom si čáčimasa pi luma, de kodo si normálno, ke naj či soske numera pa maj but etnicka gruppi, hoj keťi žéne si ánde le. O gindo,²⁸ hoj del pe le Romen upre te ginel, avel avri anda rasismo, so sas zuráles vi ande varesoske akademicka gindura, taj vi andi demográfija, káj sas gindo hoj trobuj te ginen upre le etnicka minoriti, taj vi le Romen. I analíza la literaturaki sikhavel, hoj andi Bári Británija si le zór upre te ginen le Romen, so migrujin khote, de khote den pe gindo, hoj i etnicko identita naj parametricko.

Anda kontexto, káj si le respondentura upre mangle, hoj te sikhaven peski taj vi ávrengi romani identita, šaj sikhavas, hoj anda kadal, so migrujindine, si 110 000, so phendine pré pe hoj si Rom, de si khote vi áver numero, so phenen, hoj khote si 500 000 Rom, so phende pré le kodi etnicita le ávera manuša. Aj kado si fajma čáčo! Intrégi dopaš minilóvo Rom čáčes si khote, de te avilinó káde (sar ando totalitno rasisticko them), hoj le Rom si te phendinó o čáčo pré pe, hoj si Rom, kado numero bi ávilino korektno, de andi demoktraticko them i etika, sar kiden pe le numera le manušendar, či mukhel kadal metodi te keren taj khonik na musaj te phenel avri peski identita. Kado, so si áver, si le pušlimátura pa manušengi identita, taj i situjácija, sar taj kana phušas le respondentondar, hoj kon-i von. Kadal situáciji del pe den ande numera, taj šaj vorbij pe prá le maj but. De kecavi kontextuálno analíza náš šoha kerďi po maškarthemutno than, taj pa kodo šaj feri gindonas pe, hoj áver fejliticka metodi šaj ávri avilas, hoj keťi Rom géle tar anda post-komunisticko Európa ande západna thema pala berš 1989 anda jékh ži ande trin milióvura.

Ande analízi pa migrácija, so kerel i organizácija IOM, ži ando berš 2018 feri várekana sas vorba pa Rom, taj či len pe sáma, hoj je Rom si anda maj butende gruppi. De aba ando berš 2018 andi vorba perdal i Európa taj Maškarutni Ázija, o IOM sikhadas, hoj kamen hoj te keren káde:

Maškar le filantropicka projektura, so skirij ávri o IOM, existálij áver sistémo perdal le Rom taj perdal áver migrantura. O IOM žutisárel le gruppenge, save si »migrantura«, kodole gindosa, hoj von migrujin anda jekh them ande áver. De i žutóri, so o IOM kerdine speciál perdal le Rom, sas kodo, te phenas varesoske sikhavimátura, kana dine le 120 higienicka dolgura (sapuja, šampónur taj áver), hoj te šaj thoven pe le Rom, so las le téle o páji andi Bosna³⁰ vaj kana kerdine dešuduj khera andi Indija, vaj kana dine keťi dotáciji kodole Romenge, so kezdisárenas te keren néve biznisura ando Nis, andi Serbija.³¹ Kadal programura si kerde feri perdal le Rom, so ášile andej peske thema, pa save šaj vorbinas sar pa migrantura, so feri sas našade anda peska khera, de ášiline /pi áver than/ ande pesko them. Kado si káde, sar te bi linó o rasisticko stereotipo, hoj le Romen si o trádimo ando rat, taj si maj loukes te den len lóve, hoj te ášen pe jekh than.

Pi bacht, le stereotipna gindura, so sikhaven pe ande kodo, so skiril o IOM vaj áver europska institúciji, so len sáma pe Romengi migrácija, avile pe kodo, hoj lengi búťi, hoj te na avel kadi migrácija kecavi bári, korkóri pestar rumuj pe. Vaj keťi šel »manušen, so kernas biznisura le Romenca« sas šudine ando phanglimo, šel ezera romane nípura rakhle peske bachťimasa palpále néve khera, de či denas pe ávri, hoj si Rom, taj či sikhávnas peski romani identita. Kernas búťa but čásura, hoj t ́aven le káj te bešen, bišavnas peske šavoren ande školi, hoj t ́aven le maj lášo trajo perdal pe. Andi Bári Británija³² sas kerdi i analíza, sávi sikhadas, hoj anda slováčicka romane šavora, save phírnas po Slováko (po Touco) taj po Čecho ande speciálna školi, 81% phíren andi Británija ande normálna školi, taj siťon khote mišto, naj len či soske bajura taj žal lenge na dúr káde mišto sar vi ávre anglicka šavorenge, so naj Rom. Šaj phenas inke maj but sikhavimátura, sar žal o rasismo ande kadal thema, khatar le Rom géle tar, taj šaj vi maj but vorbinas pa kado, sostar sas le migranton zór te něrij ande néve thema, káj áviline, ande kadi anti-migračno politika, so kamenas te ašaven le migranton.

I stratégija la Europsko Unijake taj le IOMoske, vi te na avilas avri, inke mindik šaj kernas varesoske násulimátura. Kadal manuš, so kernas biznisura le manušenca, taj so inkrenas le manušen sar »párne grasten« (so kernas pré lende búťi pi zór), taj kadal manuš, so kernas kadal dóša (de pala névo čáčimo šaj avel »došálo« sako manuš, so migrujin po káles, bi licenciako), sas astarde le šingálendar taj šute le ando phanglimo, de kadal manuš, so sas pré le kerdo kado problémo (so sas parne grast taj káde), sas bišade pálpale ande pesko them, taj maj but pala kodo aba či žanen lendar. Bute šavoren line le Romendar le šingále taj áver raj, so kerenas la migrácijasa, inke angla kodo, so boldine le šavoren lažamasa palpále le dejange taj le dadenge, poni či avile khote le manuš, so keren sociálna búťa³³, hoj te dikhen taj te áven avri pe kado bajo, taj kodi situácija andas andre, hoj le Rom, le »Cigánura« taj le nomádura (»Travelerura«) daranas te phenen, hoj si Rom.³⁴

Šaj phenas, hoj i zór kadale romane migrantongi taj lengo márimo anda manušáne čáčimátura, si o maj báro faktori, sávo keravadas, hoj le Rom kezdindine te máren pe anda peske civilna čačimátura, taj te šon khetánes o romano pinžárimo, so avile le Rom ávri pe kodo taj so vorbisárnas le maj goďaver pa intrégo luma. Kado ávri avilas pala berš 1960 taj lókes lelas ánde o márimo paj romane civilna čáčimátura, vi anda kodo, hoj kecave aktiviti či tecoj organizácijenge, sar si o IOM, so vorbij pa migrácija le Romengi sar pa »problémo«, vaj le politikonge, sar si o Tony Blair vaj François Hollande, so keren le romane migrantondar násulen.

I migrácija korkóri pestar si aktualizujime le manušenge čáčimátondar t ́avel le slobodíja taj bacht, kado, so avilas avri le manušenge, so kamenas, taj i konfrontácija kodole gindondar taj phušlimátondar, so avile avri anda kolonialismo taj postkolonialismo. Šaj phenas, hoj le lóve, so bišaven le Rom khére peske čaládonge, žutisáren len maj but sar le lóve, so trobundinó te žutin le Romenge, so žan perdal le európska programura taj grantura (anda EU), save varekana peren andi posoťi áver manušenge anda áver fejliticka organizáciji, na le Romenge. Le gažikáne akademikura taj vi áver raj, so torďon paša Rom, den lenge efektívno žutóri, de maj bári búťi ando márimo pa romane manušáne čáčimátura kerde le romane migrantura, sáve mangle peske fere kadal principura, pe sáve torďol i Europsko Unija, sar si, hoj o manuš šaj kerel peski búťi, káj kamel. Kado lengo márimo šingerdas kodo, hoj le Rom sas ži andi kadi vráma mindik maj téle le gážendar, majinti, kana bešenas maj but sar štar šela berš po ágor le gavesko ando pesko romano gav.

Rights held by: Thomas Acton (text) — Markéta Hajska (translation) — Peter Šuster (translation) | Licensed by: Thomas Acton (text) — Markéta Hajska (translation) — Peter Šuster (translation) | Licensed under: CC-BY-NC 3.0 Germany | Provided by: RomArchive